Ők

Lilypie Birthday tickers Lilypie Kids Birthday tickers Lilypie Second Birthday tickers

InstaSzeder

Tehát az iskola I.

2012.09.23. 23:16 - ash

Elmondom, milyen egy iskolanapunk. Átlagnap persze nincs, valami mindig nemúgy van, mint a forgatókönyv szerint lennie kéne, de azért jó közelítéssel így néz ki:

Reggel felkelünk, a gyerekek jóóó korán. Ugyan csak 8.50-re kell beérni, ami sokkal humánusabb, mint az otthoni ovis 8.30, nem is beszélve a 8-as, vagy 7.50-es majdani iskolakezdésől -- de ez irreleváns, mert ők legkésőbb 7-kor felkelnek. Kapnak reggelit (szinte mindig weetabix Lencsinek é-vek-ó-ta és zabkása Adának), mosakodnak, fogat mosnak és magukra kapják az egyenruhát. Az elmúlt pár napban rákaptak arra, hogy mesét néznek az öltözködés alatt, illetve helyett, de most lazák vagyunk és megengedjük, sok a stressz a kis világukban, hadd éljenek. Az angol nyelvű mesék pedig amúgy is tanulászási céllal vannak, nem? Szóval ez az egész reggeli tévézés tök jól megideologizált.* Ezután elindulunk. Az isi/ovi gyalog 10-12 percre van gyerektempóban, de mostanában sokszor mentünk kocsival is reggelenként: és egyelőre az egész vándorcirkusz megy, mert igénylik hogy mindketten ott legyünk velük. A terv egyébként az, hogy az apjuk viszi őket, én pedig 8.45 perckor leülök a gép elé dolgozni.**

Az iskola oldalkapuját, ahol reggel bemennek a gyerekek, szigorúan 8.50-kor nyitják ki. Az iskolaépülethez vezető ösvényen elszórva álldogálnak tanárok, asszisztensek, igazgatónők és kedvesen köszöntenek mindenkit. (Eddig még sosem esett az eső, meglátjuk, holnap is ilyen bátrak lesznek-e.) Hogy bemutassam csodás gimp-tehetségemet, készítettem egy térképet az igazán infoéhesek számára (kattintásra megnő):

willows.png

Kék X: Beech Class, vagyis Ada osztálya. A szaggatottal jelzett utat már egyedül teszi meg: ez a harmadik nap óta nem probléma, előtte meg kreatívan megoldottuk. (Tudjátok, milyen félelmetes egyedül egy iskolában, ahol nem értesz senkit? Nem, én sem. Ada pedig szerencsére túl van az elején és már önbizalommal megy be.) A biztonságot nagyon szigorúan veszik, nincs kísérgetés meg szülőknek flangálás az iskolában, a bejáratoknál tanárok állnak és "átveszik" a gyerekeket. A nap végén a másik oldalon jönnek ki a gyerekek, mi, szülők kb a sárga X-nél várjuk őket -- megintcsak egyesével eresztgetik ki a csemetéket.

Rózsaszín X: Oak Class, az óvoda. Lencsi a nyílnál eddig minden második nap hullatott könnyeket, reméljük, a héten javítunk az átlagon... Itt is a bejáratnál  átvevős technika megy, de több pedagógussal és kézenfogva-bekísérősen.

Sárga X: játszóterek és rohangálós helyek, ahol napközben kimennek. Sok-sok zöld van az isi körül és mivel dombtető, mindig lengedez egy kis szellő és tiszta a levegő.

Piros X: ahol egyszer tilosban parkoltam.

És akkor most mennem kell egyenruhát vasalni, majd legközelebb folytatom ezt a lebilincselő és fordulatokban gazdag történetet. Alig várjátok, gondolom!

* Bob és Bobeket szoktak nézni magyarul

** És tuti nem fogok Bob és Bobeket nézni

A bejegyzés trackback címe:

https://szederinda.blog.hu/api/trackback/id/tr784798477

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása