Ők

Lilypie Birthday tickers Lilypie Kids Birthday tickers Lilypie Second Birthday tickers

InstaSzeder

Apokrif Pom-Pom

2009.11.03. 16:58 - Szeder Apa

Mostanában Pom-Pom meséi a videó világából áttört az esti altató mesék közé is. Természetesen fejből csak nagyjából sikerül elmesélni a történetet és csak néhányat ismerek eléggé hozzá (tudom, szégyen), azok pedig egy idő után unalmasak lesznek. Újakat elégszer megnézni egyedül meg lusta vagyok, Adát meg inkább próbáljuk távol tartani a géptől, kevés sikerrel sajnos. így történt, hogy egyszer kénytelen voltam kitalálni egy saját Pom-Pom történetet, ami meglepően jól sikerült, ezért megpróbálom alant reprodukálni.

A Melegetfúvó Hajszárító

Történt egyszer egy őszi napon, hogy amint Pom-Pom és Picur az iskola felé sétáltak, eleredt az eső, mit eleredt, szakadni kezdett, ömlött, mintha dezsából öntenék. Picur haja és Pom-Pom pillanatok alatt csuromvizes lett, hiába húzódtak be szinte azonnal egy nagy fa alá. Ahogy bánatosan csöpögtek a fa alatt, Pom-Pom felsóhajtott:
- Most jó lenne, ha erre járna a Melegetfúvó Hajszárító!
- Melegetfúvó Hajszárító? Dehát minden hajszárító meleg levegőt fúj!
- Ma már igen, de ez nem volt ám mindig így! Elmesélem neked a Melegetfúvó Hajszárító történetét, amíg várjuk, hogy elálljon az eső, jó?
- Nagyszerű!

Pom-Pom mesélni kezdett: Réges-régen, egy ősibb korban a hajszárítók kizárólag hideg levegőt fújtak. Egy idő után az emberek észrevették, hogy ha megszárítják a hajukat egy hajszárítóval, akkor utána gyakran megbetegszenek, megfáznak, taknyosak lesznek, fájni kezd a torkuk, köhögnek, tüsszögnek, van akinek a haja is megfázik és kihullik, akad, aki teljesen megkopaszodik; ezért aztán egyre kevesebbet használták a hajszárítóikat, mindenfélét kitaláltak helyette: alaposan megtörölték törülközővel, megszárították a tűz mellett, odatatték a fejüket a radiátorra, kiültek a napra, ha éppen nyár volt, csak hajszárítót nem akart használni senki. Feltűnt ez a hajszárítóknak is és összegyűltek egy kupaktanácskozásra, hogy megvitassák, mi a teendő. Az öreg hajszárítók izgatottan vágtak egymás szavába, hogy "ez így nem mehet tovább!", "az emberek nem használnak minket!", "ki fognak dobni minket, munkanélküliek leszünk!", "tenni kell valamit!", "de mit?". Hát, ezt senki se tudta, mindenki csak hümmögöt, ö-zött meg á-zott, amikor arra került a sor, hogy valaki megmondja, mit csináljanak. Egyszer aztán megszólalt egy kis, fiatal hajszárító. Azt mondta:
- Az emberek azért nem használnak minket, mert megfáznak a hideg levegőtől amit rájuk fújunk. Szerintem meleg levegőt kell fújnunk. Én készítettem is egy szerkezetet, amivel meg tudom melegíteni a levegőt, amit kifújok!
Na ebből lett csak az igazi botrány! Az öreg hajszárítók elkezdtek kiabálni: "azt nem lehet!", "ki hallott már ilyet!", "a nagykönyvben ilyesmiről szó sincs", "mi mindig is hideget fújtunk és ez így van jól!". Egy idő után elcsitultak a kedélyek és úgy döntöttek, hogy mivel senkinek nincs semmi más ötlete, megengedik a fiatal hajszárítónak, hogy bemutassa a talalmányát. Felkerekedtek és kereste egy embert, aki vállalta, hogy megszárítja a haját vele. Nem volt könnyű dolguk, mindenki elszaladt előlük, akivel sikerült is beszélni, az talált valami kifogást: "Ó, én nem szoktam hajat mosni!", "Én szeretem, ha vizes a hajam, de azért köszönöm!", "Éppen most megyek a fodrászhoz kopaszra nyíratni magam!". Végül azért találtak egy embert, aki épp akkor jött ki a zuhany alól és hajlandó volt kipróbálni az újfajta hajszárítást. Ahogy a kis hajszárító elkezte fújni rá a finom meleg levegőt, egyből megtetszett neki a meleg levegős módszer, megdícsérte a fiatal hajszárítót és elrohant, hogy elmesélje mindenkinek, hogy milyen újdonsággal álltak elő a hajszárítók. A többi hajszárító vállára emelte a kis hajszárítót, megéljenezték és közfelkiáltással királyukká választották, Melegetfúvó Hajszárító néven. Ő mindenkit megtanított a meleglevegő-fújás titkára és azóta is a világot járja, hogy a mindenhova eljuttassa a jó hírt.

- Ezért aztán nem hiszem, hogy pont erre járna. - fejezte be Pom-Pom a történetet. Közben elállt az eső és Picur azt mondta:
- Nézd csak, ott van egy fodrászüzlet, épp most nyit ki és még nincs egy vendég se, hátha megengedik, hogy gyorsan megszárítsam a hajam, mielőtt elkésnék az iskolából.
Átszaladtak a téren, kölcsönkértek egy hajszárítót, ami jó meleget fújt rájuk és hamarosan már száraz hajjal szaladtak az iskola felé. Épp odaértek, amikor megszólalt a csengő. Pom-Pom leugrott az ajtó elé a korlátra, és elbúcsúzott Picurtól.
- Iskola után megvárhatlak?
- Persze!

Vége
 

A bejegyzés trackback címe:

https://szederinda.blog.hu/api/trackback/id/tr221494234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.