Hétfőn és kedden Londonban voltunk! Találtam egy jó kis oldalt, amin egész olcsón lehet szállodai szobákat találni, az egyetlen csavar a dolgoban az, hogy a foglalásig nem tudja az ember, melyik szállodáról is van szó, csak azt, hogy nagyjából melyik környéken plusz pár száz véleményt a korábban ott megszállóktól. Szerintem szerencsénk volt, egy nagyon kellemes szobát kaptunk négyünknek reggelivel szuper közelekedésnél. A környék persze forgalmas volt és nem túl szép, de amúgy is csak aludni mentünk, úgyhogy ez nem sokat számított.
Nade kezdjük az elején. Newburyből vonattal mentünk a Paddingtonra, egy óra volt az út és a lányok remekül elszórakoztak a számukra gyártott útifüzettel, ami egy kis összefoglaló volt arról, hogy mi mindent fogunk látni, rajzos feladatokkal és kérdésekkel. Ilyet máskor is fogok csinálni, mert megalapozta a hangulatot.
Mivel mindig, minden új helyen a vécével kezdjük az ismerkedést, a Paddingtonon is ezt tetttük és képzeljétek, a vécésnéni magyar volt. Nem tudom, miért, de ezt jó ómennek vettem és igazam is lett.
Első utunk a közeli Kensington Gardensbe vezetett. A parkban lévő palotában született és töltötte gyerekkorát Viktória királynő, de itt lakott Diana és Charles is házasságuk idején. A hely másik híressége Pán Péter, az első mese szerint itt vált tündérré (vagy elffé?). Felkészítésként előző este megnéztük a dizniféle 1953-as PP-t, ez azonban nem bizonyult átgondolt döntésnek, kicsit sokat kellett tekerni az ijesztő részek miatt. Arról nem is beszélve, hogy nem kifejezetten politikailag korrekt, valamint elég erős a "nők és Péter" vonal, erre nem is emlékeztem...
A park északkeleti csücskében van a Princess Diana Memorial Playground, ami egy lazán Pán Péter-ihletésű, egészen jól felszerelt játszótér. (De tényleg, otthon miért nem divat a kávézó+játszótér kombináció? Szerintem lenne rá kereslet!) Azt, hogy egészen jól felszerelt, azért írom, mert eddig még nem nagyon láttam olyan játszót, ami az otthoni jobb máltaiakkal felérne, de azért nem panaszkodhattunk. A játszó bejáratánál áll az Elfin Oak, ami egy 900 éves fatönk, amelybe apró tündéreket, elfeket és manókat faragtak, lenyűgöző, bár sajnos nem lehet megérinteni. A játszótér csúcspontja az óriási homoktenger közepén fekvő fahajó volt, mászható árboccal, fedélzettel, csónakokkal, nagy belső résszel. (Hogy hívják a hajó belsejét? Nem jut eszembe.)
Szóval, jól mulattunk. Ja, és rengetegen voltak, még így hétköznap délelőtt is... Aztán megebédeltünk, Lencsi üldözte a galambokat még egy darabig, majd megnéztük a kerek tavacskát és tovább indultunk a Pán Péter szobor keresésére.
