..napló..

Egy októberi estén megléptünk otthonról. Így ni:

Még mindig a horvát nyaralás. Én utálom a magasságot, de egy magyaranya túlteszi magát a félelmein. A többiek nagyon élvezték.  Kisvonat. Itt már nem félt senki.

Boldog karácsonyt mindenkinek -- így az utolsó órákban... A karácsonyi lapok idén ezek voltak (a másodikon az ábrándos, bizakodó, sugaras tekintetek apának szólnak, aki egy régi plüssrókával sajátos börleszket ad elő a háttérben): 

a) Nagykavicsos part. b) Koszos-homokos tengerpart. c) Sziklás tengerpart.  

Kedves Ikea! A családunk háromnegyed része imád téged.  A maradék egynegyed pedig időről időre kénytelen elviselni. (Sajnos az arckifejezésén még nem tud uralkodni, de dolgozunk az ügyön.)

                  Na jó, elárulom: Lencsit egy porcelánbaba-katalógusból választottuk. 

Hannával ünnep a találkozás, mert érdekes dolgokat mesél, szépséges és még hajlandó is játszani a lányokkal. Kell ennél több? 

Az ilyen volt (érdemes tanulmányozni az arckifejezéseket):

Karácsony második napja van, bejglimorzsa, fenyőszag, játékhegyek. A gyerekek kreativitást és finommotorikát fejlesztő játékaikkal bíbelődnek mesét néznek a tévében és mézeskalácsot tömnek magukba, az apjuk az ünnep valódi jelentésén elmélkedik fájlalja a hátát és…