már nem volt ilyen fényes minden, megjött a vihar, megfájdult a fejem, Lénácska nyűgös volt (!!!) és jól elfáradtunk mindannyian. Főleg én...
Viszont találtam egy képet magunkról. A háttérben a házunk, amelyben a cselédjeink épp ebédet főznek és takarítanak, egyébként ők azok, akik ilyen szép fehérre mossák a gyerekek ruháit és a pólyát is, rajtam van pár pluszkiló, viszont hordhatok magammal napernyőt, mert olyan időket élünk.
