És a Mikulás tényleg eljött hozzánk!Onnan gondolom, hogy az ajándékokat ott hagyta a kipucolt cipőkben. Ada azóta is mondogatja, hogy hozott ajándékot és azóta is egyre csak a kalákás Mikulás-dalokat akarja hallgatni (na jó, néha még a Halló, Lajos is becsúszik). Szóval teljes volt az öröm, mindannyian felkeltünk hajnali fél 7-kor (mondtam, hogy mostanában irtó korán kel...?) és megmutattuk neki, hogy valami bizony van az ablakban. Az első, amit meglátott, a mikulásos címlapú Tesz-vesz város volt, elakadt a hangja és csak húúúúzni tudott utána egy darabig. Aztán kekszet és mandarint reggelizett, de néha-néha azért az sem nagy baj, ugye?
Vigyorilla:
