Kicsi Köldökbaba sincs elhanyagolva, sokat gondolunk rá.
Tegnap voltam magzati szívultrahangon, ahol kiderült, hogy egyrészt nagyon szép és egészséges a szíve (a terhességi cukorbetegség miatt kellett, amit kifejlesztettem magamban, de erről majd később), másrészt hogy KISLÁNY!
Irtó furcsa, hogy többek hangjában hallottam/-uk a meglepetést/csalódást, mintha törvényszerű lenne, hogy egy fiú, egy lány satöbbi. Egy kicsit fel is dühített, bár ez is butaság. De pont emiatt mondtam az elejétől, hogy lány -- és tessék! A (nem) titkos vágyam mindig is az volt -- na jó, az utóbbi pár évben -- , hogy a lánydominancia érvényesüljön a gyerekeim között. Pipa! Mindkettőnknek csak fiútestvéreink vannak, talán ezért. (Bocs, fiúk.) Persze remélhetőleg nem Borsó lesz az utolsó gyerekünk, tehát bőven van remény fiúra is, nagyon szeretném is, komolyan, csak ezt most ki kellett füstölögnöm magamból.
Na jó: valójában valószínűleg azért vagyok ilyen irreálisan boldog, mert, azon kívül, hogy minden épelméjű szülő irreálisan boldog, akár fia lesz, akár lánya, szóval mert mostantól tényleg lelkiismeretfurdalás nélkül vásárolhatok Adának, úgyis továbbadja a kistesónak majd! :)
Diabétesz röviden: szigorú étrend van, napi 6 étkezés, időre és meghatározott mennyiségű szénhidrátot lehet és kell enni. Vércukormérés itthon. Kórházi ellenőrzés irtósokfájdalmastöbbpontos vérvétellel és 24 órás pisigyűjtéssel három hetente. Reménykedés, hogy nem fordul rosszabbra (egyelőre nem olyan vészes), mert akkor inzulin kellhet. Reménykedés, hogy nem lesz óriásbébi, mert akkor nem fogjuk elkerülni a császárt.
Egyébként klasszul megy, simán bírom a cukor, az aszalt gyümölcsök, a banán teljes kiiktatásával (ezekből előtte kb. minden nap ettem), sőt, a nem-nassolást is megszoktam: csak ámulok és bámulok magamon. Ezt tényleg nem hittem volna.
Borsó sokat mocorog egyébként, rengeteget csuklik, csakúgy, mint a nővére tette, valamint különböző belső szerveimet használja csipogós kacsának. Egyelőre hagyom, hadd játsszon...
Ui.: Ada tegnap volt 22 hónapos, én meg arra gondoltam, hogy az apjára hagyom az összegzés megírását. Szóval halljuk, mit szeret, mit nem szeret, mit tud, milyen?
