Ada március végén hatéves lett, de akkor pont sok betegség járt nálunk (ami azt illeti, egész február-márciusban) és nem írtam róla. Sajnos pont a szülinapján is nagyon lázas volt -- és még utána is napokig, végül ügyelet lett belőle --, de azért megünnepeltük! Ő pizsamában volt és az ünneplés után lefeküdt pihenni. (A képet ő választotta illusztrációként.) És akkor most Adáról:
Rengeteget olvas. Valószínűleg többet, mint a család egyéb tagja együttvéve.
Szeret számolni és a logikai feladatokat.
Szeret zenét hallgatni és énekelni.
Néha hallgatag, néha cserfes.
Meséket ír és naplójegyzeteket készít.
Megtanult angolul és már sok tucat regényt kivégzett ezen a nyelven is.
Angliában szereti az iskolát, a matekórákat, amikor a tanítónéni bábozik, a könyvtárat, a hattyúetetést, a pizzaevést, a barátokkal rohangálást, az érdekes kirándulásokat.
De már szeretne hazamenni Magyarországra.
Nagyon megértő és nem kell neki sokat magyarázni.
Néha fél dolgoktól és szorong, de elmondta nekem, hogy a magyarázatok azért jók, mert azok "elfújják a félelmet". Kapott egy varázsigét is, amit akkor használ, ha este fél.
Néha hisztizik és sírásban tör ki, ha nem tetszik neki valami.
Néha úgy kell rávenni, hogy kidugja az orrát a lakásból. Aztán nincs kedve bejönni.
Nagyon megbízható.
Szereti a zöldségeket, a lemon curdöt, a leveseket, a borsófőzeléket és az almát. :)
