Aztán beküzdi magát a gyerekszobába. (Nem szeretem, ha Léna bejön és mindent szétcsinál.) Odakukacozik a parkettán Ada szépen, nagy gonddal körbepakolt csészéihez. (Az egészet szétronti*, küldd ki Lénát!) Ada sír. Jogosan: a rendnek vége, a csészék röpülnek. Lénát visszaviszem a nappaliba. (Ne jöjjön ide, elvesz mindent.) Ada ránkcsukja az ajtót.
Hát így vagyunk...
* Szokott ilyet, pl. kapja helyett kapi, rontja helyett ronti stb., én meg nem javítom ki direktben, mert tetszik. Adás.
A kis rontópál így ráncolja az orrát, amikor nagyon örül:
