Az őszi szünetben elmentünk egy napra Bath-ba, szigorúan felnőttprogramként. Először a római fürdőt látogattuk meg, ami, ne tévesszen meg a neve, nem gyógyfürdő, hanem persze múzeum. Mégpedig a legjobban megőrzött római kori fürdők egyike. A városban, amely Anglia egyetlen melegvizű gyógyforrásával büszkélkedik van egyébként rendes spa is, szeretnék majd visszamenni a gyerekekkel, biztos jó mulatság. (És cuki módon büszkék is rá, amit mi, gyógyvíz-nagyhatalom magyarok elnéző mosollyal figyeltünk.)
A fürdő a bath-i katedrális szomszédságában van és elég klassz interaktív múzeumot csináltak belőle. A guide (hogy hívják azt a telefonszerű magnót, amit a kezünkbe nyomnak ilyenkor?) informatív és kompakt, a szimulációk pedig folyamatosan látogatói tudatunkban tartják, hogy milyen is lehetett eredeti formájában az, amit most romként látunk. Nekem legjobban az a képernyő tetszett, ami néhány tipikus látogató, illetve a fürdőben dolgozó "alkalmazott" mindennapját mutatta be, feltüntetve, hogy előbbiek mennyi időt töltöttek a különböző medencékben és kamrákban, az utóbbiak pedig hány órát dolgoztak (nagyon sokat). Egyébként visszajött minden emlékem a hatodikos budapesti töriversenyről, ahova az aquincumi fürdőkről és amfiteátrumokról írtam dolgozatot*, utastársammal meg is osztottam minden tényfoszlányt, ami csak eszembe jutott. Titeket inkább nem untatnálak. :) A másik dolog, ami lenyűgözött, egy idősebb nő volt, aki a fenn látható melegvizes, szabadtéri medence partján üldögélt, római ruhában, sminkkel és hajkoronával. Mikor beszédbe elegyedtünk (tulajdonképpen élő illusztráció volt), megmutatta a kis asztalkáján elrendezett római kori szépségápolási cikkeket és használatukat, illetve praktikákat osztott meg a hölgyekkel és flörtölt az arra tévedő urakkal, szerepéből egy pillanatra sem kiesve. Majd keresek képet róla!
A fenti képről még annyit, hogy a fürdőnek csak egy része látható rajta, maga a múzeum sokkal, de sokkal nagyobb. Az emelet nem római kori, csak később épült rá, de a medence, az oszloppillérek és a kövek eredetiek.
* s nyertem első helyezést, jegyezte meg szerényen, de büszkén
uitóirat: Mellékszál, de nekem mindig fáj a szívem, amikor a Flórián téri aluljárón áthaladtamban látom a katonai fürdő maradványait, teljes elhagyatottságban. Nem értek hozzá persze, mármint építészetileg, de tényleg nem lehet érdekesebben megírt, figyelemfelkeltő táblákat kitenni a fürdő jelentőségéről, méreteiről, használatáról, koráról? Esetleg egy nagyobb ívű rajzos rekonstrukció? (Valami van kinn, úgy rémlik.) Túl sok lenne? És ugyanezt írhatnám a kutyasétáltatók törzshelyéről, a Nagyszombat utcai amfiteátrumról is.
